Szentségek
| A szentségek A katolikus egyház életének meghatározó része a hét szentség. A szentségeket az Úr Jézus alapította és hagyta egyházára. Mik is a szentségek ? A szentségek Isten különleges láthatatlan ajándékainak látható, hallható, vagy akár kézzel érinthatő jelei, formái. A keresztségben például azt a láthatatlan ajándékot kapjuk, hogy Isten családjához, népéhez, az Egyházhoz tartozunk, eltörli Isten minden bűnünket és egy új élet kezdődik meg bennünk. Ezek láthatatlan ajándékok, kegyelmek. A keresztség szentsége azonban látható, hallható, tapintható elemekből áll és valósítja meg a láthatatlan kegyelmeket. Meghatározott szavak, keresztvíz és a leöntés cselekménye kapcsolódik hozzá. Hét szentség van, s mindegyik más és más kegyelmeket közvetít az embernek: A keresztség minden más szentség kapuja. E nélkül a többi szentséget sem lehet felvenni, azokban részesülni. A keresztség “kereszténnyé” tesz, a katolikus keresztség “katolikus keresztény” emberré, Isten gyermekévé, a katolikus egyház tagjává, egy új család részévé, sok-sok keresztény, katolikus hívő testvérévé. A minden ember lelkében fogantatásától lévő áteredő bűnt és, ha felnőtt emberről van szó, minden személyes bűnt eltöröl a lelkünkből, “tiszta lappal” indulunk neki ennek az új életnek. A keresztség kezdeti ajándék, melyet ki kell bontani, bontakoztatni a mindennapi életünkben. A keresztség csak a Krisztus tanítását követő élettel hatékony az emberben. Sok megkeresztelt ember nem úgy él, mintha Krisztus követője lenne. Sok ember pedig nincs megkeresztelve, de élete közelebb áll a keresztény életúthoz. Mit tegyek, ha szeretnék megkeresztelekedni? Az egyházban 7 éves kortól kérni kell a keresztséget. Személyes döntés kell, hogy megelőzze. A keresztséget felnőtt esetében a keresztséget kérő ember hitére teszi az egyház. A hitet azonban meg kell ismerni és életre kell váltani. Az ősegyházban is már a keresztséget kérők évekig “katekumenek”, hittanulók voltak. Fokozatosan tanulták a hit igazságait, az imádságokat és a keresztény életet. Ezt a gyakorlatot követi ma is az egyház. Aki tehát szeretne felnőttként megkeresztelkedni, annak el kell kezdenie egy utat járnia, ezt a felkészülési időt hívjuk “katekumenátusnak”. Ez a helyi viszonyokat figyelembe véve egy évi katekumen hittant jelent. Jelentkezni a plébános atyánál kell. Katekumen csoportok általában minden ősszel indulnak a plébánián. Általános iskolás korosztálynak is kell jelentkeznie a plébánián, de az iskolai hittanba való bekapcsolódás két éve megfelel a katekumenátusnak. Mit tegyek, ha szeretném 7 év alatti gyermekemet megkereszteltetni? Legalább egy hónappal a vasárnapi keresztelő előtt legalább az egyik szülőnek jelentkezni kell a plébánián. Keresztszülői tisztség feltételei, hogy: – maga a keresztekendő, szülei, vagy más illetékes jelölje ki, szándékozzék e tisztséget viselni, – 16. életévét betöltött személy legyen, – katolikus, szentáldozáshoz járuló és megbérmált személy legyen, – méltó keresztény életet éljen, – ne álljon egyházi büntetés alatt, – ne legyen a keresztelendő apja, vagy anyja, – mind a szülők, mind a keresztszülők részesüljenek rövid oktatásban a hitről, illetve magáról a szentségről. A bérmálás szentsége a Szentlélek Úristen kiáradása életünkbe. Eltörelhetetlen jegyet hagy a lelkünkben, csakúgy, mint a keresztség és a papság. A tanítványok pünkösdör megtapasztalták, hogy eltölti őket az öröm, az erő, a küldetés tudata, hogy hirdessék a feltámadt Krisztus életét és örömhírét az egész világon. A bérmálás a keresztény felnőttség szentsége. Erőt és támogatást kapunk, hogy Egyházunk élő és tanúságtevő tagjai legyünk. Mit tegyek, ha szeretnék bérmálkozni? Amennyiben iskolás korú gyermekről van szó, aki rendesen járt hittanra és szentmisére (de legalább a bérmálkozást megelőző két évben, és komoly szándékot mutat), akkor 15. évet betöltő személy részesülhet e szentségben. Felnőttek esetében, akik meg vannak keresztelve legalább egy év felnőtt katekumenátust jelent (a szó magyarázatát lásd a keresztelésnél). Jelentkezni a plébános atyánál kell. A bérmaszülőség feltételei a keresztszülőség feltételeivel azonosak. A házasság szentsége egy férfi és egy nő felbonthatatlan, Isten előtt kötött életszövetsége. A szentségi házasság több, mint a polgári. Isten áldását hordozza magán, és örök távlatokba nyílik. A mai világban különösen szükséges a felkészítés, jegyesoktatás, hiszen a minket körülvevő társadalom egész más módon gondolkodik a párkapcsolatról, gyermeknevelésről, az élet értelméről. Mit kell tennie azoknak, akik szeretnének szentségi házasságot kötni? Legalább három hónappal az esküvő előtt személyesen jelentkezzenek a plébánián. Ajánlott azonban legalább fél évvel előtte bejelentkezni. A katolikus házasságkötés feltételei: – Legalább az egyik fél legyen katolikus, ezt bizonyítania kell (ha mindkét fél az, akkor mindkettőjüknek) egy, a keresztelésének plébániájáról a házasságkötés előtt legfeljebb három hónappal kiállított keresztlevéllel, – mindkét fél legyen szabad állapotú, vagyis ne legyen érvényes egyházi (akár protestáns) házassága, – ha csak az egyik fél katolikus, másika valamelyik protestáns felekezet tagja, vagy más vallású, a katolikus félnek egy formanyomtatványt kell aláírnia arról, hogy hű marad hitéhez és gyermekeit katolikus módon fogja nevelni, – mindkét fél szabad elhatározással és jól megfontoltan, a párja elől semmi lényeges, a jövendő közös életükre vonatkozó információt nem eltitkolva (pl. nem akar gyereket, nem tartja felbonthatatlannak a házasságot…) vállalja a házasságkötést, – a katolikus fél/felek, ha még nincsenek megbérmálva és időben jelentkeznek a házasságra (legalább egy évvel az esküvő előtt), akkor az egyházjog előírása szerint fel kell készülniük a bérmálás szentségére, – tanú bárki lehet. A betegek kenete az a szentség ” mellyel az egyház a veszélyes betegségben szenvedő hívőket a szenvedő és megdicsőült Úrnak ajánlja, hogy megenyhítse és megmentse őket.” (LG 11) Méltatlanul nevezik utolsó kenetnek, mintha ezután már csak a halál következne. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyes esetekben, Isten kegyelméből testi gyógyulást is hoz. Ki veheti föl a betegek kenetét? – Katolikus, értelme használatára már eljutott, aki nyilvánvaló súlyos bűnben nem átalkodik meg. – A betegek kenete “nemcsak a halálveszélyben lévők szentsége. Ezért fölvételére már az az időszak is biztosan alkalmas, amikor a hívő élete betegség vagy öregség miatt kezd veszélybe kerülni.” – Ha egy beteg, aki fölvette a szentséget, visszanyeri egészségét, újra fölveheti a szentséget, ha ismét súlyosan megbetegszik. Ugyanazon betegségben is meg lehet ismételni, ha rosszabbodik az állapot. Ajánlott fölvenni a betegek kenetét komoly sebészi beavatkozás előtt. Ugyanez a helyzet az időseknél, akiknek az állapota egyre törékenyebbé válik. – Eszméletüket vesztett betegeknél is ki lehet szolgáltatni a szentséget, ha a beteg előtte kérte, vagy vélelmezhető, hogy kérné. Elhalálozás beállta után két órával még feladható a betegek kenete. |