Ma 2020. 7. 13, hétfõ, Jenõ napja van. Holnap Õrs napja lesz.

A radnóti római – katolikus templom rövid története

A tordai országgyűlés, 1557- ben kimondta Erdélyben a vallásszabadságot.
Ennek ellenére 1558 – ban a Katolikus Egyház épületeit, ingatlanait a protestánsoknak adta. A katolikusoknak nem lehetett püspökük jelszó érvényesült 150 évig. A katolikus vallás gyakorlata megszűnt, a papok nem végezhették szolgálatukat.
A radnóti ősi templom, amely 1486 – ban épült, a református egyház tulajdonába jutott.  1772 – ben a minorita atyák újraszervezték az egyházközséget. A szertartások végzésére a Rákóczy kastélyban kaptak helyet, amelyet a Gyulafehérvári Római Katolikus Státus vásárolt meg 900.000 arany forintért a meglevő birtokállománnyal együtt Betlehem  Márk–tól.
Mivel a kastélyban nem végezhettek nyilvános szertartást és szentmisét, Lönhárt Ferenc püspök jóváhagyásával új templom építését határozták el, ezért a Státus 1896-1898 a hívek részére fölépítette a mai templomot neo-román stílusban. Az építés 1896–1898 között fejeződött be. A Katolikus Státus 1934-ben állította fel a kétéves gazdasági iskolát, amely rövidesen egész Erdély területén jó hírnévre tett szert. Az egyházi iskola építésére és megáldására 1897. szeptember 19-én került sor. Mindkettőt 1948-ban államosították.

Belső szerkezetét a főhajó a két kis mellékhajóval és a kereszthajó alkotja a szentéllyel együtt. A főoltárt, amely Mária Mennybemenetelét ábrázolja valamint az orgonát, Pécset készítették 1898 – ban. Továbbá még látható a Jézus Szíve szobor, Mária Szobor és a Szent Antal szobor, de a kereszthajóban van egy falvédő,  amelyen  a Rákoczy kígyós címer is ott van. A Szentcsalád kép is ott volt, amelyet 1880-ban festettek Bécsben.
A templom jelenlegi díszes mintáját 1928–ban festették Nagy Mária marosvásárhelyi képzőművész terve szerint. A diadalívre pedig a Szentcsalád ábrázolását festették.
A templom a második világháborúban és 1966-ban, egy erős vihartól megrongálódott és azt követően javításokat végeztek. Ekkor a belső restaurálást Ferencz András, szentpáli plébános végezte. 2001-ben a beázások és más hibásodások miatt a templomban belső javításokat végeztek, a szentélyt kb. 25-30 cm-rel lennebb vitték és a deszkapadlót csempére cserélték, a villanyhálózatot is felújították és a szentély megvilágosítása átrendeződött.
A minták teljes felújítását Ballo József marosvásárhelyi festő végezte. Ez alkalommal a templom külső és belső salétromos része is új vakolatot kapott.
2003 novemberében a nagyharang Galambfalvi Viktor és Sebestyén G. szerelésével villamosítódott, de sajnos az általuk alkalmazott technológia nem vált be, és csak nagyon rövid ideig működött. 2018-ban Nagy Sándor, mezőfelei református lelkész újra villamosította és automatizálta templomunk két harangját. Az általa alkalmazott technológia, jelenleg az egyik legmodernebb és legmegbízhatóbb.
2012-ben és 2014-ben kicserélődtek a cserepek és a plébánia felőli mellékhajó is cseréppel lett újrafödve, miután a bádoglemezeket eltávolították. Erre azért volt szükség, mert több helyen kilyukadt a bádoglemez és már nem lehetett javítani.
2013-ban a templom bejárati ajtajáról eltávolították a többrétegű régi olajfestéket és újrafestették korszerű dió színű lazúrpáccal.
2018-ban folytatódott a templom tetőszerkezetének a javítása, a két mellékhajó újrafödésével. Ugyanakkor a plébánia épület is általános felújításon esett át, óvodalétesítés céljából, Magyarország Kormányának Nemzetpolitikai Államtitkársága által meghirdetett és finanszírozott „Kárpát-medencei óvodafejlesztési program” keretében, amelynek anyagi költségeit a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. folyósította a plébánia számára 20 millió forint összegben.
Jelenleg a katolikus hívek száma Radnóton 120 személy. Két filia tartozik hozzá, Kutyfalva és Maroscsapó. Kutyfalván 20  személy, és Maroscsapón 5  személy a katolikusok száma.
A katolikus hívek lelkipásztori szolgálatát 2011 óta, Bertalan László, kerelőszentpáli plébános végzi.