Ma 2021. 1. 17, vasárnap, Antal napja van. Holnap Piroska napja lesz.

Kornis-Rákóczi-Bethlen kastély

Település : Radnót (Wikipédia)

Építés ideje : 1545 (Wikipedia)

Radnót Marosvásárhelytől 28 km-re délnyugatra a Maros bal partján, a Kolozsvár – Marosvásárhely országút (E60) mellett fekszik. A település és várkastélya Bethlen Gábor uralkodásától kezdve az Erdélyi fejedelemség bukásáig a mindenkori fejedelem kedvelt tartózkodási helye volt. Ekkor élte fénykorát, jól tükrözi ezt a tényt az is, hogy a 17. században 15 országgyűlés helyszíne.

Építése : Bogáthi Gáspár, majd II. Rákóczy Ferenc szinte teljesen átalakította.

Története : A 13. század második felétől 1575-ig a Bogáthiak birtoka. Az idők során a birtok a Bogáthiaktól Kendi Ferencen, Geszthi Ferencen, Kornis Gáspáron, Báthori Zsigmondon, Kornis Boldizsáron keresztül Péchi Simon tulajdonába, majd 1621-től a fejedelmi kincstár kezelésébe került. 1626-1629 között épül ki jelentősebben, ám a befejezés Bethlen Gábor halála következtében várat magára. Az építkezések 1649 őszén, II. Rákóczi György fejedelemmé választásával kezdődtek újra. Bár a lengyelországi hadjárat után lemondani kényszerülő II. Rákóczi György számára az országgyűlés meghagyta a radnóti birodalom birtoklásának jogát, a fejedelmi szék visszaszerzésére irányuló fenesi csata után végérvényesen elveszítette a radnóti birtokot, amely az új fejedelemasszony, Bornemissza Anna tulajdonába kerül. Tőle fia, II. Apafi Mihály, majd annak özvegye, Bethlen Kata örökölte. 1758-ban, az özvegy fejedelemasszony halála után a kincstár tulajdonába került uradalmat gróf Bethlen Miklós kancellár szerezte meg. A 18. század második felében épült a kastély új kapuépülete, a bethleni Bethlen–család kígyós címerével díszített „Kígyúsház”. 1887-ig a Bethlen család birtokában marad a radnóti uradalom, amikor gróf Bethlen Márk egyetlen éjszaka alatt elkártyázta. Gróf Haller Jenőtől, a nyertestől jutott Radnót az Erdélyi Római Katolikus Státus birtokába, amelynek mintagazdasággá és gazdasági iskolává átalakítva a legjelentősebb jövedelemforrása lett.

Jelenleg romos állapotban van: a falai omladoznak, tetőzete beszakadt. 2012. március 18-án a kastély sarokbástyájának tetőszerkezete leégett.

Az államosítás után : 1948-ban ezt a kastélyt is államosították. Mezőgazdasági iskola, továbbképző majd kutatóállomás lett. A különálló kapuépület, a Kígyós ház, amit a 60-as évek elején restauráltak, emlékmúzeum lett. Különböző információk alapján jelenleg a birtok a Katolikus Egyház tulajdona.

Leírása : A Radnóton található kastély egy négyzet alakú, sarkain bástyákkal megerősített várkastély.
1545-ben Bogáti Gáspár építtette, 1650-ben II. Rákóczy György, Agostino Serena tervrajza alapján teljesen megváltoztatja az épület struktúráját, 1802-ben leégett a tető.
A jelenlegi kastély különbözik az Agostino Serena által tervezettel. A főépületet bástyás falak, tárházak, laktanyák és istállók, valamint a Marossal táplált árkok fogták körbe. A kastély kinézete is megváltozott, amikor a jelenleg romos állapotban lévő tetőzetet csináltatták az épületre. Jelenleg a várkastély siralmas állapotba található.

A kastély kertje : A kastélyt körülvevő kertről II. Rákóczi György építkezései előttről nincsen túl sok információ.
A fejedelem 1656-ban hívott a kastélyba egy német kertészt, aki a feleségével és gyermekével együtt érkezett Radnótra.  Arra, hogy milyen kertet kezdett építeni a német kertész, csak későbbi leírásokból tudunk következtetni. A lugaskert a kastély északnyugati oldalán helyezkedett el. A filegóriákat abban az időben a „lippafák” (hársfák) alá, s nem ritkán azok ágai közé építették meg. Ilyenkor a fa ágait mesterségesen növesztették, hajtogatták, míg alkalmassá váltak egy-egy mulatóház megtartására.
Az 1684-ben készült radnóti leltár alapján kertet úgy említik, mint ami máris felújításra szorul, hogy visszanyerje korábbi pompáját. A felújítás valószínűleg nem történik meg, mert későbbi források egyre szegényesebb és leromlottabb kertről szólnak, az 1758-as leltár pedig már csak halovány emlékként idézi föl az egykori fejedelmi kertet.
Az 1656-ban létrehozott késő reneszánsz stílusú kert legdíszesebb része, a nyugati bástyához közel eső négy parterből álló geometrikus kertrész volt, amely támaszos sövénnyel, illetve a gazdasági épületek falaival volt körbehatárolva. Ebbe a „nagyobbik veteményesbe” három ajtón lehetett bejutni, melyek közül a legdíszesebb a Maros felől nyílott. A négy parter találkozásánál egy kőből készült pincén egy fából épített nyári filagória állt.

Források :

Fekete Albert: Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek, Kolozsvár, 2007

http://mezoseg.eloerdely.ro/epitett-orokseg/kastely/radnoti-kornis-rakoczi-kastely

http://romanianturism.com/2014/03/29/castelul-kornis/

Életre kelt a Kornis–Rákóczi–Bethlen-kastély

(https://www.e-nepujsag.ro/articles/eletre-kelt-a-kornis-rakoczi-bethlen-kastel)

A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum XI. C társadalomtudomány intenzív angol–német nyelv osztályos diákjai életet varázsolnak az elromosodott radnóti Kornis–Rákóczi–Bethlen-kastély falai közé.

Az Örökségünk őrei programhoz kapcsolódva, őrzőivé váltunk műemlékeinknek, mivel hiszünk abban, hogy az erdélyi magyar kultúra olyan értékekkel rendelkezik, amelyeket képviselni, ismertetni és őrizni kell. 
A csapatunk tagjai: Abodi Csanád, Benedek Hunor, Galambfalvi Kriszta, Galambos Dorka, Gligor Renáta, Hatházi Mónika, Héjja Gergely, Mátyus Szidónia, Néma Adél-Anett, Pánczél Adél, Pop Kitti, Szabó Zsófia, Vidéki Vivien, valamint Brandner Judit-Emőke tanárnő és Kolozsvári Szilárd tanár úr. 

A műemlék, amelyet örökbe fogadtunk, a Kornis–Rákóczi–Bethlen-kastély, név szerint is közel áll iskolánkhoz és hozzánk, hisz valós példaképek hagyatéka. Így a mi csapatnevünk a Rákóczisok. 
Küldetésünk nemcsak az iskolánk melletti helytállásunk, amelyet az elmúlt évek meghurcoltatásai során átéltünk, hanem a kultúránk megismerése és átadása másoknak is. Sokszínű tevékenységeink által próbáljuk eljuttatni egy történelmi múlt pillanatait különböző korosztályokhoz képekben, érdekes beszámolókban, videókban, a Facebook és a média segítségével. És álljunk meg a Kornis–Rákóczi–Bethlen-kastélynál, ha Radnót felé utazunk, mert él még a múlt, és a jövőnek is léteznie kell. Ezáltal megértjük, hogy kik vagyunk, és feladatunk ezt ápolni is. 
A kastélyt, amelyet örökbe fogadtunk, 1545-ben építette Bogáti Gáspár reneszánsz stílusban. Akkoriban Erdély egyik legkényelmesebb várkastélya volt. 1575-ben Báthory István leszámolt az ellene lázadó, Bekes Gáspárhoz csatlakozó főurakkal, és kivégeztette Bogáti Gáspárt is. 1587-ben Báthory Zsigmond Kendi Ferencnek ajándékozta, két évvel később őt is kivégezték. Az új tulajdonost, Kornis Boldizsárt is kivégezték 1610-ben, de az épület a Kornis család kezében maradt. Egy ismételt elkobzás után Bethlen Gábor fejedelem is végeztetett rajta átalakításokat. 

A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai (Marosvásárhely)

Az építkezések 1649 őszén, II. Rákóczi György fejedelemmé választásával kezdődtek újra. Bár a lengyelországi hadjárat után lemondani kényszerülő II. Rákóczi György számára az országgyűlés meghagyta a radnóti birodalom birtoklásának jogát, a fejedelmi szék visszaszerzésére irányuló fenesi csata után végérvényesen elveszítette a radnóti birtokot, amely az új fejedelemasszony, Bornemissza Anna tulajdonába került. Tőle fia, II. Apafi Mihály, majd annak özvegye, Bethlen Kata örökölte. 1758-ban, az özvegy fejedelemasszony halála után a kincstár tulajdonába került uradalmat gróf Bethlen Miklós kancellár szerezte meg. A 18. század második felében épült a kastély új kapuépülete, a bethleni Bethlen család kígyós címerével díszített „Kígyósház”. 1887-ig a Bethlen család birtokában maradt a radnóti uradalom, amikor gróf Bethlen Márk egyetlen éjszaka alatt elkártyázta. Gróf Haller Jenőtől, a nyertestől jutott Radnót az Erdélyi Római Katolikus Státus birtokába, amelynek mintagazdasággá és gazdasági iskolává átalakítva a legjelentősebb jövedelemforrása lett.
A jelenleg is létező kastély, bár romosan, de igazolja múltunk és az erdélyi magyar nép életét. Ezt az örökségünket szeretnénk megismertetni, és néhány hónapon át életre kelteni.
Kérjük, kövessenek és segítsenek a magyar kultúra megőrzésében a Facebook-oldalunkon (a Rákóczisok). Mottónknak tekintjük II. Rákóczi fejedelem szavait: „Istennel a hazáért és szabadságért”.  Tisztelettel, a Rákóczisok